Végre egy kis elmaradott pezsgés!

A közgázon a legutóbbi rektorváltás (Chikán Attila -> Mészáros Tamás) óta egészen sok változás történt. Ismét nagyobb szabadságot kaptak az egyes karok, aminek eredményeként a Közgazdaságtudományi karon ismét megfordult a világ.

Első lépésként lelépett Kertesi Gábor és csapata, aminek eredményeként mára Trautmann László a tanszék feje (egyben dékán is). Megválasztásáról pedig csak annyit, hogy a tanszéki “munkaközösség” egy személyben állt ki ellene. Szerintem egy teljesen jószándékú faszi, csak éppen nem értek egyet azzal, amit tanít. Ezzel mások is így vannak, például Kertesi Gábor és Pete Péter. Utóbbi nyílt levele a lap alján található.

Az igazán szép, hogy mára már válasz is érkezett. (Szintén a lap alján.) Illetve Pete a levél eredményeként szerzett magának még egy kedves ellenséget “(Szentesi Tamás) Professor Emeritus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja” (idézet Szentestől), aki nekiugrott a Petéék által tanított egyik könyvnek. (Levél a lap alján.)
Aki gondolja nevessen, aki gondolja sírjon! Saját vélemény a következő oldalon.

Mikro-vita

Szerintem Petének teljesen igaza van abban, hogy nem a mikroökonómia keretein belül kellene ideológiát tanítani, ugyanakkor az is igaz, hogy az egyetemen helye van a közgazdaságtan, a társadalomtudományok minden nézetének. Tartok tőle, hogy ez a lényegi különbség Pete és Trózi között. Utóbbit jelenleg még bele is kényszerítették ebbe a helyzetbe, ezek után nem meglepő, hogy váltig azt fogja hajtogatni, hogy a mikroökonómiát is folyamatosan át- és átértelmezik.

El bírom képzelni, ahogy azon vitatkoznak majdani Nobel-díjasok, hogy Slutsky vagy Szluckij. Hiszen azon, hogy milyen feltételekre épül, és ennek megfelelően mit is jelent, nehéz vitatkozni.

Ezek után még azon vitatkozhatnak, hogy a feltételek nem reálisak, más alapokra kellene építkezni. De ehhez is szükség van a feltételek ismeretére, ami viszont a legnehezebb része minden módszertannak! Éppen ezért értek egyet teljes mértékben Petével. Trózi pedig tanítsa a globális közgazdaságtan és az új-baloldal eredményeit felsőbb éveseknek, választható tárgy keretében. Biztos vagyok benne, hogy lesz rá kereslet is, hiszen Trózi jó előadó, a téma pedig érdekes.

Szentes - Pete

Az alapból egy izgalmas kérdés, hogy (Szentesi Tamás) Professor Emeritus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja miért éppen most hozta nyilvánosságra a Nemzetközi gazdaságtan oktatásáról szóló lehúzó véleményét, de ezt most hagyjuk, és próbáljuk meg félretenni azt az apró gondolatot, hogy egyetlen célja Pete támadása, ezzel is segítve az egyetemi kövületek védelmét (amit Trózi is szolgál). Tehát mit is ír?

Kezdem a kedvencemmel:

(7) A szóban forgó amerikai tankönyv – hasonlóan a „Nemzetközi gazdaságtan” vagy különösen az „Open Macro-economics”, azaz „Nyitott makro-gazdaságtan” elnevezésű tantárgy más standard tankönyveihez – azt a mindinkább anakronisztikus (bár mindig is történelmietlen) szemléletet is tükrözi, amely a világgazdaság mint szerves rendszer helyett valamiféle, az eredetileg egyébként függetlennek és elsődlegesnek tekintett nemzetgazdaságok közötti, kvázi „külső” kapcsolatok halmazaként értelmezett „nemzetközi gazdaságot” tételez fel, és amely a „világgazdasági ismereteket” (ha azokra eszerint egyáltalán szükség van) a különféle nemzetközi gazdasági szervezetek, intézmények és megállapodások ismeretanyagára szűkíti le.

Aki tanulta már a Szentes-könyvvel is fémjelzett Világgazdaságtan című valamit, az pontosan tudja, hogy a tárgy gyakorlatilag kizárólag „világgazdasági ismereteket” (ha azokra eszerint egyáltalán szükség van) a különféle nemzetközi gazdasági szervezetek, intézmények és megállapodások ismeretanyagára szűkíti le. Mindenesetre szép kritika, amikor a saját hülyeségeinket másokon kérjük számon!

Úgy általában a véleményem

Egy közgazdasági egyetemen kifejezetten vicces, amikor valaki azt kritizálja (Trózival egyetértében), hogy modellekben gondolkodunk, hogy megismerhetjük a használt gondolkodási keret feltételeit. Borzasztó!

De egyáltalán mi a faszt állít Szentes?

Azt, hogy nincsenek gazdasági mutatók a szövegben. Na ja, hiszen a valódi kérdés nem az, hogy milyen mutatókkal írjuk le a társadalmat (pontosan mit is egyáltalán), hanem az, hogy hogyan tudnánk jól leírni a minket érintő kérdéseket. Ez pedig ismét elméleti alapokat igényel. (Ha már Szentes annyi nemzetközi egyeztetésen részt vett, akkor biztosan tisztában van azzal is, hogy a mutatókat felül szokták vizsgálni, mert rájönnek, hogy nem pont arról szólnak, amit mérni akarunk.) Egyáltalán a mutatók alapavető kérdése az, hogy mit és hogyan mérjünk. Nem pedig az, hogy végül minek nevezzük el a valóságot rosszul mérő mutatóinkat.

Az egyetlen érdemi felvetés a levélben (ha igaz) az, hogy a fejlődő országok és a globalizáció kapcsolatát magyarázó elméletekkel keveset foglalkozik. Ugyanakkor ez szerintem a legelső nemzetközi gazdaságtan (magyarul bevezető) tárgy esetében még elfogadható.

Csatolt Fájlok

3 Responses

  1. k.a. szerint

    Sikerült nekem is végigküzdeni magam a Szentes szövegen, bár férfiasan bevallom, hogy a szánalmasan leplezett szerénytelenségtől, a szakmai sértettségtől és a tekintélyelvvel machináló “érveléstől” csöpögő féloldalas bekezdéseket egy idő után átugrottam.

    Mindenesetre az kristályosodott ki, hogy (a jellembeli gyengeségeken túl) Szentes Tamás elsődleges problémája, hogy nem tud mit kezdeni a modellekkel. Egyszerűen nem érti, hogy mire használható egy közgazdasági modell. Folyamatosan a valószerűséget kéri számon olyan oldalakról, amelyeket az adott konstrukció nem hivatott magyarázni. (Ide azt hiszem, érdemes lenne belinkelni Pete Péter (másik) kritikáját az ökológiai gazdaságtanról, amelyben érthetően elmagyarázza, hogy a közgazdászok miért alkotnak modelleket.)

    Számomra a legdurvább közgazdaságtani analfabetizmus megnyilvánulását a következő mondat jelentette: “Ezzel szemben a ’standard trade modell’ esetében már csak az eleve meglévő áraktól függő kínálat és kereslet relatív nagyságának alakulása áll a középpontban, és az árakat az így formálódó relatív kereslet és kínálat határozza meg.” (3.o. alja) Lazán összemossa a keresett és kínált mennyiség fogalmát a kereslet és a kínálat fogalmával, majd “tautologikus árelméletet” kiált. (Lásd még: bevezető mikrotankönyvek első fejezeteit. Na ezért kell rendes mikrót tanítani!)

    Szóval a konklúzió talán az, hogy egy önálló gondolkodásra és elemzésre tanító és ösztönző (és ehhez eszközöket adó) tankönyv kritikáját írta meg Szentes úgy, hogy nem érti és/vagy nem fogadja el sem a közgazdaságtani elemzés módszertanát, sem magának az önálló gondolkodásnak az erényeit. (Ehelyett lehetne biflázni a transznacionális és a multinacionális vállalatok közötti különbségeket.)

  2. vg szerint

    Annyit tennék hozzá, hogy az egyetemen oktatott világgazdaságtan című tárgy valójában világgazdaságtan 2. a tárgy anyaga a Blahó András által, és részben, Szentes Tamás által írt, Világgazdaságtan 2 könyv.
    Az eredetileg a Világgazdasági tanszék által (is) oktatott Nemzetközi gazdaságtan (ha úgy tetszik Világgazdaságtan 1) tárgy, amit most a K-O könyvből tanítanak a makrosok a Világgazdaságtan 1 (elméleti és módszertani alapok) című könyvre épül. Tegyük hozzá, hogy annak a könyvnek is megvannak a hibái, ám igen sok közgazdasági modellt is tárgyal. Érdemesebb lenne a K-O könyvet a Szentes féle vilgazd könyvvel összevetni (az eredmény nem annyira lenne egyértelmű).

    Szerintem megáll Szentes azon mondanivalója, hogy igen is, a K-O könyv egyoldalú, és nagyon sok fontos világgazdasági kérdést nem tárgyal (ezeket fel is sorolja a kritika elején). A vita itt az, hogy meg kell-e tanítani ezeket az alternatív elméleteket alapképzésben, vagy sem. Amennyiben a Pete-Trózi vitában Petének adunk igazat, akkor sem biztos, hogy itt a K-O könyv a helyes út. Pont azért, mert kimaradnak belőle olyan fontos fogalmk, amelyek későbbi tárgyak oktatásában fontosak lennének. (Így például a Világgazdaságtan című tárgy oktatásakor is.)

    Az ideológiákról még annyit: vegyük érszre, hogy a mainstream mikro és makro ugyanúgy ideológia. Csak azt már észre sem vesszük.

    Tegyük hozzá ugyanakkor, hogy a vita itt valójában nem a szakmáról, hanem egyéni sérelmek felszínre kerüléséről, valamint ennek megnyilvánulásairól szól.

  3. Dani szerint

    Makroelemző szeretnék lenni és felháborít, hogy a Közgázon mennyire nem akarnak modern makrot és mikrot tanítani. Pete Péter most mondott le, és vele együtt három tehetséges tanárt veszít el az egyetem.

    Az intézményi közgazdságtan és a csupán verbális alapon működő modellek szerintem hamis útra terelik a modellekkel és módszertani alapokkal nem rendelkező diákokat és tanárokat. Nem azért kell modelleket tanulni, mert most ez a mainstream vagy más a mainstream. Hanem mert ezek a modellek olyan tiszta alapon működnek, melyek képesek jól megközelíteni az egyén vagy egy társadalom működését. Ezért kell a mikro(KÉT FÉLÉVEN KERESZTÜL KELLENE!!!) ráépítve érdemes lenne piacszerkezeteket tanítani, ezenkívül a makro oktatást is nyugodtan ki lehetne bővíteni a modern makroökonómia legújabb modelljeivel: RBC, shopping-time modellekkel.

    Ezekre az alapokra kell helyezni a hangsúlyt, a verbális modelleket pedig mindig a divat szerint lehet karibrálni, így ezek megbízhatatlanok!

Mondd el a véleményedet!

XHTML: Néhány HTML elemet bátran használhatsz: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>