Re: Szabad szoftver és szabvány stratégia

Megjött a válasz egy korábbi levelemre, a válasszal én teljesen elégedett vagyok, bár sikerült elérniük, hogy egy újabb levelet is küldjek. Persze most nem az Elektronikus Kormányzati Központnak, hanem a GKM-nek (az IHM utódja). De inkább jöjjön a válasz, abból kiderül az is, hogy miért és milyen tartalommal küldtem az újabb levelet.

Tisztelt Nagy Viktor!

A levelében foglaltakat szakértőinkkel áttanulmányoztattam, és a kért információkkal kapcsolatos tájékoztatásunkat levele egyes felvetéseinél az alábbiakban adom meg.

Üdvözlettel
Dedinszky Ferenc

dr. Dedinszky Ferenc
kormányfőtanácsadó
Miniszterelnöki Hivatal
Elektronikuskormányzat-központ
Tel: ———————–
E-mail: ——————-
Egyrészről tudomásom szerint több ország is rendelkezik szabad szoftverek közigazgatási alkalmazásáról szóló policy-ajánlással, amelyet az alsóbb közigazgatási egységek gyakorlatilag előírásként kezelnek. Hasonló hazai anyagot sehol sem találtam, pedig igazán üdvözlenőnek tartanám.
Még akkor is, ha az EZ IDABC bizottságával szembe menve nem támogatná egyértelműen a szabad megoldásokat, legalább lenne miről beszélni.

Valóban sok ország rendelkezik a szabad szoftverekre vonatkozó politikákkal, ezeket azonban sehol nem kezelik szabályozásként, mindenütt megmarad az ajánlás szintjén (néhány dél-amerikai ország kísérletezik ennél erősebb megoldásokkal, de még ott sem értek el érzékelhető eredményeket.) Érdemes megnézni az EU COSPA projektjének értékeléséről készült prezentációt (csatolva).

Magyarországon az általános politikák kialakítása eddig az IHM feladatát képezte, a közigazgatásra vonatkozóan is. Arról, hogy addig miért nem született ilyen ajánlás nem tudunk nyilatkozni.

Az EKK a gyakorlatban támogatta a szabad szoftverek ügyét: a közigazgatás számára létrehozta és működtette a (Szabad) Szoftver Kompetencia Központot, szakértői együttműködést alakított ki és anyagilag is támogatta a Linux Magyarország Egyesületet, és a Kormányzati Portálon is nem kis részben használta a szabad forráskódú szoftvereket. Az EKK-ban telepítésre került az Open Office. (Az EKK ezirányú tevékenységeiről részletesen tajékozódhat a www.ekk.gov.hu honlap nyitólapjáról elérhető „Összefoglaló a kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2002. július - 2006. május 31.)” dokumentumban.

A közigazgatási hatósági eljárásban használatos dokumentumformátumokra vonatkozó 12/2005 IHM rendeletben tételesen is rögzítésre került, hogy „2. § (1) A hatóság az elektronikus ügyintézés során az ügyfél elektronikus dokumentumnak minősülő beadványát (a továbbiakban: beadvány) akkor fogadja be, ha a beadvány olyan formátum alapján készült, amely formátumra vonatkozó követelményeket nemzetközi szabványügyi szervezet vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamely szakosított intézménye tette közzé, vagy e követelmények ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetőek, továbbá az a formátum, amely alapján a beadvány készült széleskörűen elterjedt, és biztosítja, hogy a beadványt egyértelműen és azonos tartalommal értelmezhessék.”

Ez a szabályozás teljes egyértelműséggel rögzíti a kormányzat elkötelezettségét a szabad szabványok, formátumok iránt. (ez nem csak ajánlás, hanem jogszabály!)

Másrészről megkülönböztetve a szabad szoftvert a szabad szabványtól kiemelten érdekelne az Open Document Format hazai, közigazgatási alkalmazási lehetősége, és a kormány erről alkotott véleménye. Konkrét leszek; úgy érzem, hogy a hazai közigazgatás rövidlátása (és talán leterheltsége miatt) nem veszi észre, hogy a zárt szabványok a közigazgatásra milyen veszélyeket hordoznak, és biztos vagyok benne, hogy ennek ellenére a közigazgatás 99%-a még ma is zárt szabványokban menti el irodai munkáját.

A felvetés teljesen jogos, azzal a nem csekély fenntartással, hogy jelenleg nincs olyan szabvány, amely egyértelműen rögzítené az Open Documentum formátumot, így annak jelenlegi alkalmazása, a még folyamatban levő javítások, hiánypótlások miatt éppen azokban a bizonytalanságokban szenvedne, mint egy nem ismert tartalmú (proprietary) formátum. Jelenleg van folyamatban az ODF szabványosítása a nemzetközi szabványosítási szervezetnél az ISO-nál. Ez lesz – ha majd véglegesítik – az ISO 26300-as szabvány. Ennek kidolgozásában Magyarország megfigyelőként részt vesz (JTC1/SC34) másik 9 országgal együtt (összesen 19 ország végzi a szabványosítást). Ez azonban még az egyeztetési, hibajavítási folyamatnál tart, jelenleg is készülnek a korrekciók, pontosítások. Amint az ISO elfogadja és itthon az MSZT átveszi, megnyílik az út a formátum tömeges alkalmazása előtt. Jelenleg például az archiválási követelményekbe való beépítését szorgalmazzuk. A szabványosítás előtt erre áttérni nem látszik indokoltnak, hiszen éppen úgy utólagos értelmezési problémákat vetne fel.

Harmadrészről kérem adjanak egy kimerítő választ (fél éve már próbálkoztam ezzel a kérdéssel, és akkor csak igen vitatható válaszokat kaptam) arra a kérdésemre, hogy a tisztaszoftver program keretében miért csak a szabadalmazott szoftvereket támogat a Magyar Állam, miközben a sajtóközlemény a nyílt forrásról is megemlékezik. Miért nem kérik ki a hazai nyílt forrást támogató közösség véleményét, ha már pénzügyi támogatást nem is nyújtanak neki. Ugyanezen kérdésem másik fele, hogy Önök szerint mit az a Microsoft az évi cirka 1 milliárd forintért, és mit adna ugyanezen összegért például a Magyar Linux Egyesület (vagy bármely más nyílt forrású szoftvert nyújtó egyesület). A fenti kérdésem megválaszolása során kérem térjenek ki a nyílt forrás prágrai támogatásának egyik motivációjára: >>showing citizens that there are no economic, moral or ethical excuses for using illegal software since OSS is an alternative to proprietary software< < (http://ec.europa.eu/idabc/en/document/5150/470). Ezzel szemben a magyar álláspont valahogy úgy hangzik, hogy fizessük ki a hallgatók törvénytelenségét, aztán amikor végeznek a tanulmányaikkal, akkor majd csak lesz velük valami (a licensz három évente, illetve a tanulmányok végeztével lejár, vagyis észrevétlenül válnak jogszegővé a frissdiplomások).

A kérdés sem korábban, sem jelenleg nem tartozik a közigazgatási informatikáért felelős szervezet kompetenciakörébe. Kérjük, a kérdéssel keresse meg az ebben kompetenciával rendelkezőket. (GKM, OM)

Melléklet: cospa_presentation.pdf

3 Responses

  1. azzuro szerint

    Hi
    Your loginout.php is running on my WordPress now. You’ve done a great job. Thanks.
    Maybe it’s the character set’s bad, for the orginal latest version of it doesn’t run well in my host(apache + php + mysql, utf-8). There used to be two strings of unknown letters in the meta. So I checked the .php file then found that those two strings are “in registration on” and “new article write” in Hungarian. I changed them into English “In” and “New Post” then it seems more adaptive than before.
    So I think you may release another version for those Asian users who prefer other character sets, since your code is world-wide used.

    Best wishes.

    azzuro@Beijing, China.

  2. Edukált kommunikációs blog » Blog Archive » Tisztaszoftver program szerint

    […] (a törvény szerint 15 napjuk van válaszolni) Írtam nekik egy újabb levelet, erre végre válaszoltak. TiszteltGKM! […]

  3. Edukált kommunikációs blog » Blog Archive » Nyílt kód és az EU szerint

    […] Lesz-e a tanulmánynak bármi foganatja Magyarországon? Miután én jelenleg nagyon bízok az Elektronikuskormányzat Központ tevékenységében, ezért csak remélni tudom, hogy szavuk is van a kormányban. […]

Mondd el a véleményedet!

XHTML: Néhány HTML elemet bátran használhatsz: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>