Természetesen nem, de attól még ma az ECMA nyílt szabványnak fogadta el a Microsoft OpenXML formátumát. Ez több szempontból is érdekes. Egyrészről jól bizonyítja, hogy létezik verseny, még a Microsoft esetében is: amikor a kormányzatok jelentős száma felismerte, hogy a zárt formátum számára nem járható út (pl: archiválási problémák vannak, mert senki sem tudja biztosítani, hogy X év múlva is olvasható lesz még a formátum), és elkezdtek más megoldások után nézni, amit alapvetően az OpenDocument szabvány testesít meg, akkor a Microsoft erre reagált. Másrészről egyáltalán nem biztos, hogy a szabvány nyíltnak minősítése valóban azt fogja eredményezni, hogy a Microsoft Office alapértelmezett formátuma valamilyen nyílt szabvány lesz. Harmadrészről, az igazi nyílt minősítéstől még mindig távol áll a Microsoft, az ugyanis az ISO minősítés lesz, amit a vetélytárs (az OpenDocument) már tavasszal megkapott.

Miért is fontos a nyílt szabvány?

A magánemberek még csak-csak meglennének nélküle, de egy cég vagy állam esetében jó ha az archív iratok nem csak elérhetők, de rendelkezünk olyan programmal, amelyik azokat be is tudja majd olvasni. A nyílt szabványok szükségessége ezen az egyszerű elven áll. Az már pusztán az emberi butaság eredménye, hogy erre csak akkor sikerült rájönni, amikor az első digitális archívumok gyakorlatilag elérhetetlenné váltak.

Mitől nyílt?
A nyíltság pedig a wikipédia szerint azt jelenti, hogy

An open format is a published specification for storing digital data, usually maintained by a non-proprietary standards organization, and free of legal restrictions on use.

Vagyis digitális adatok tárolására szolgáló útmutató, amelyet valamely független szabványfelügyeleti szerv kezel, és használata minden törvényi korlátozástól mentes. Ebben a mondatban két izgalmas rész van, most foglalkozzunk csak a másodikkal: használata minden törvényi korlátozástól mentes.

Ez azt jelenti, hogy nincsenek olyan szabadalmak, amelyek korlátoznák, hogy egy jókedvű programozó a szabvány saját programjába beépítse. Így például a Microsoft elméletileg semmit sem tehet az ellen, hogy a szabványt az OpenOfficeban is leprogramozzák, és ezzel segítsék az embereket megszabadulni egy drága (, de megbízható és bejáratott) irodai alkalmazástól.

OpenDocument Vs OpenXML

Arról természetesen nincsen túl sok ötletem, hogy mik a technikai különbségek a két specifikáció között, de személy szerint engem ez nem is érdekel. Nekem inkább az az érdekes kérdés, hogy a Microsoftnak ez miért lehet jó; miért lehet rossz; és mindezek eredményeként mit is várhatunk tőle és a szabványától?

Először is néhány tény:

1. a Microsoft Office ma piacvezető, és ez nem csak egy first-mover advantage, hanem az ő megoldása valóban barátságosabb, gyorsabb a rivális OpenOfficenál;
2. a piaci erejének köszönhetően gyakorlatilag szabványként működik akkor is, ha azt az ECMA/ISO nem ismeri el;
3. a nyíltságot egyértelműen az OpenDocument fenyegetése és az állami szervek igénye eredményezte.

A fentiek alapján a sok-sok érintett nagyon sokféle reakcióját várhatjuk.

1. Az állami intézetek ismét elgondolkoznak majd azon, hogy kell-e nekik váltaniuk. A kérdés persze csalfa. Váltaniuk valószínűleg kell majd az Office 2007-re, de nem az OpenOfficera.
2. A Microsoft egyrészről megkönnyíti a váltást, ami természetesen nem célja. Így például könnyen elképzelhető, hogy idővel a piacvezető Microsoft Office nem lesz kompatibilis a Microsoft által tulajdonolt OpenXML formátummal.
3. A Microsoft specifikációja sokkal hosszabb az OpenDocumentnél. Ez természetesen még nem jelenti sem azt, hogy jobb (minek 10szer annyit írni?), sem azt hogy rosszabb (a Microsoft Office többmindent tud, mint az OpenOffice). Azt viszont jelenti, hogy sokkal nehezebb egyes alkalmazásokba beépíteni. Így a Microsoft pusztán elvi lehetőséget ad arra, hogy a szabványt mások is megvalósítsák.
4. Természetesen azt is fontos megjegyezni, hogy egyes elemzők szerint az ECMA-elismerésnek semmi köze sincsen ahhoz, hogy a szabvány valóban nyílt-e vagy sem. Pusztán a Microsoftnak szüksége volt erre a támogatásra, és - az IBM-et leszámítva - ezt meg is szerezte. Egyes elemzők szerint például a szabvány csöppet sem nyílt, mert a Microsoft védett szabadalmaira épít.

Összességében véve, én inkább pesszimista vagyok, de ez valószínűleg abból is ered, hogy az elmúlt években egészen sok nyílt alkalmazással ismerkedtem meg. Mindenesetre nem bánnám, ha a Microsoft vesztene piaci részesedéséből, és egy a fogyasztókat nagyobb mértékben támogató, a saját programokba történő bezárást ellehetetlenítő piaci struktúra jönne létre. Tartok tőle, hogy ez a vágyam még sokáig nem fog bekövetkezni.

Ez a cikk 2006. december 9. napján került ki a netre a nyílt szabvány, Gondolat kategóriák alá. Minden a cikkre érkező reakciót könnyedén követhetsz azRSS 2.0 szál segítségével. Válaszolhatsz vagy ránk mutathatsz a saját honlapodról.