Nyílt kód és aktivizmus
a gyakorlati feltételek egyre jobban segítik a szabad szoftverek fejlődését… pl.: tucatszámra gyártjuk az informatikusokat, akik az internet terjedése miatt jobban tudnak fejleszteni, ami miatt egyre jobbak lesznek a szabad szoftverek, amiket szintén az internet miatt egyre többen elérnek, akik közül egyre többen kvázi aktivistává válnak és segítenek, ezek fejlesztésében és ezzel az ördögi kör bezárul
Szerintem az alapgondolatban igazad van, valóban sokminden segíti a nyílt kód terjedését, és még abban is egyetértek, hogy a nyílt forrást használók bizonyos mértékben mindenképpen bevonódnak. Ha más nem, legalább tudatosabban kezdik el használni a számítógépüket, és néha eszükbe jut egy-egy apró ötlet, újító beállítás. Ez viszont nagyon távol áll az aktivizmustól.
Vitatkozni lehet azon, hogy a zárt, vagy a nyílt rendszerek-e a jobbak most, de az hogy ez utóbbiak gyorsabban fejlődnek nehezen vonható kétségbe.
Nyílt programok büszke használójaként nem is szeretném ezt kétségbe vonni, ugyanakkor máshogy fogalmaznék. Szerintem a nyílt rendszerek teljesen másképpen fejlődnek, mint a zártak. Szomorú, de tény, hogy még ma is sokkal kevesebb pénzt költenek a nyílt programot fejlesztő cégek a felhasználói felületek tesztelésére és kialakítására, mint a zárt kódok írói (tulajdonosai). Ennek eredményeként hiába olcsóbb a nagyinak otthonraa Linux a Windowsnál, elsőre nem annyira kényelmes a használata. És ez nem csak azon múlik, hogy “az emberek már évek óta Windowst használnak, és azt megtanulták, ezt is csak meg kellene tanulni”. Itt valóban hozzáállásbeli különbségről van szó.
De még ennél is tovább mennék, ugyanis nem az a kérdés, hogy a nyílt rendszerek fejlődni fognak-e, vagy, hogy gyorsabban fejlődnek-e mint a zártak, hiszen a nulláról elmozdulni mindenképpen nagy fejlődésnek ígérkezik, a kérdés az, hogy milyen mértékben tudnak piaci részesedést szerezni, és milyen területeken.
Bennem egészen ellentmondó érvek merülnek fel.
Pl: a nyílt rendszer olcsóbb, ennek eredményeként az otthoni felhasználó, akinek valójában nincsen szüksége semmi extrára, igazán választhatná ezeket. Ugyanakkor ezzel szemben ott áll az a borzasztóan nagy piaci tökéletlenség, aminek eredményeként láthatóan nem nagyon akaródzik az embereknek tömegesen nyílt rendszerre váltani. Pedig szerintem az esetek jelentős részében jobban működik mint a Windows, a fő probléma az, hogy a nyílt rendszer nagyon “más”, mint a zárt. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a felület talán valóban kevésbé van átgondolva, akkor máris kevesen fognak váltani. Ezen túl a nyílt asztali rendszerek alapos fejlesztése pedig úgy tűnik senkinek sem éri meg igazán. Ami persze nem is meglepő. Egy jól átgondolt rendszert valószínűleg telepíteni, karbantartani is könnyebb, így a fejlesztő cégnek még kisebb esélye lesz, hogy a befektetései megtérüljenek.
A szerverek területén már sokkal nagyobb terepe lehet (és van is) a nyílt rendszereknek. Ezen nagyon nincs is mit agyalni.
Utána jönnek az általad is említett célszámítógépek, ahol szintén a nyílt kód válhat uralkodóvá, bár szerintem itt sem ilyen egyértelmű a következtetés. Pl: az iPod viszonylag nehéz lesz lenyomni, mert 1) nagyon sokat költ felhasználóbarát (értsd: kezelőfelület és marketing) fejlesztésre, és 2) a saját formátum erőltetésével magához láncolja (nem csak köti!) a felhasználókat. Ha ehhez hozzáveszed a különböző (és terjedő) DRM rendszereket, akkor még azt is állíthatod, hogy a mai (USA) jog egyértelműen az Apple-t támogatja. Ami különösen idegesítő dolog szerintem.
Végül az egész fentit spékeld meg a célszámítógépeknél is leírt saját formátumok erőltetésével, és azonnal nem biztos, hogy a szabad szoftvereknek valóban lehet meghatározó helye. (pl: az emberek jelentős része azért tartózkodik az OpenOfficetól, mert az nem teljesen kompatibilis a Worddel, a természetes kockázatkerülés eredményeként, pedig még a szükségesnél is tartózkodóbbak az emberek) Ezen utolsó pont persze azon is múlik, hogy a különböző versenyhivatalok mennyire cseszegetik a nagyokat, de valszeg kicsi az esély, hogy jelentős mértékben változtassanak a viselkedésükön. Ebből a szempontból egyébként engem különösen érdekel, hogy a Google mikor fogja beperelni a Microsoftot az IE7 és a live.com összekapcsolása miatt.
2006. december 5. at 23:06
(Utólag: kicsit elkalandoztam a végére….)
Néhány részletben nem értek veled egyet. Például a felhasználói felület kérdésében (de ez egy nagyon jó példa): Meglátásom szerint a felhasználói felület az ami a legkevésbé pénzt igényel, viszont baromi sok apró visszajelzést (ez itt nem kényelmes, az ott rossz helyen van stb.). És bármilyen furcsán is hangzik, szerintem mondjuk például a OS ablakkezelőkben az van a legjobban eltalálva. A célközönség elgondolásuk jobb ugyanis. Vegyük a felhasználó gyakorlatát, tudását ezen a téren. A felhasználóknak szánt nyílt forráskódú rendszerek a legtöbbször sikeresen kettős célpontjuk van: a nagyon kezdő és az eléggé gyakorlott. A nagyon kezdőt viszonylag könnyű megfogni: legyen egyszerű átlátható, logikus. A gyakorlottakkal már baj van: nekik mindennek kézre kell állnia, mert ez neki ez fontos. (például: aki már használt linuxot az tudja, hogy az egér görgőjét milyen ötletesen fel lehet használni) De ez nem okoz gondot a fejlesztőknek, mert ők is ide tartoznak.
A zárt alkalmazások viszont pont a “középréteget” fogják meg, hiszen ők vannak a legtöbben. Ezért van például a Windowsba annyi beállítás a Vezérlőpultban a Linuxhoz képest. A Linuxba, amit nem ért a nagyanyám arra nincs grafikus beállítás, mert neki arra nincs szüksége, a profiknak viszont sokkal egyszerűbb és kényelmesebb egy config fájlt átírni (ahol rendes dokumentáció és leírás van). Egy szempontból ez logikus, mert a középrétegben sokan vannak, de jobban megnézve ez nem feltétlenül igaz. Ugyanis a kezdők nehezen válnak gyakorlottá, mert a felület nekik összetett és elsőre semmit nem találni. A gyakorlottak meg nehezen válnak profivá, mert az tényleg nehéz, hiszen fejlesztői szinten kell a rendszer lelkébe látni.
A nulláról indulás dolog igaz is, meg nem is. Egyrészt az OS “kultúra” alapjai már megvannak és ez nagyon fontos, mert a nyílt rendszerek egymásra épülhetnek, míg a zárt szoftverek esetében sokszor mindent előről kell kezdeni. Már most elérhetőek nagyon jó szoftverek néhány általad is említett területen (pl.: szerverek)… de meglátásom szerint ez még csak a kezdet. Nagyon sok területen ugyanis eszeveszett tempóban folynak a fejlesztések. Nyílt forrású böngészők, irodai alkalmazások, médialejátszás… Mindegyik területen alig egy évbe telt felzárkózni. Félelmetes tempóban folynak a fejlesztések. Most megint Linuxos példát hozok (jó példa, mert abba “minden benne van”) Emlékszik valaki, hogy milyen Linuxok voltak amikor megjelent a Windows XP? (akik nem azoknak elmondom: nevetségesek) A Vistával már eléggé fej-fej mellett vannak. (+/- 1-2 év) Kérdésem: Mi lesz öt év múlva?
És még egyszer a fő érvem, hogy miért gyorsabb a fejlődés a nyílt rendszerek terén és miért gyorsul a tempó: Mert nyíltak. A korábbi programokra, kódokra, ismeretanyagra tudnak alapozni. És azzal, hogy alkotnak, ez a mennyiség nő, ami miatt még többmindenre lehet alapozni. A zárt rendszereknél ehhez képest mindent, mindig előről kell kezdeni.
2006. december 6. at 3:18
az a baj, hogy alapvetően egyet szeretnék érteni azzal, amit mondasz, de ha már belekerültem ebbe a szerepbe, akkor eljátszom az ördög ügyvédjét
* célközönség
elismerem, valóban elméletileg jobb visszajelzéseket kaphatnának az OS fejlesztők, de valószínűleg nem olyan egyértelmű, hogy kapnak-e. Egész biztosan nagyon sok visszajelzést kapnak, de ezek jelentős része rosszul megfogalmazott. Ezzel szemben - gondolom - a nagyjából kontrollált béta-teszterekkel dolgozó zárt fejlesztések esetében a visszajelzések minősége sokkal magasabb. Az persze igaz, hogy az alapfelhasználókat így nem tudják elérni, de ahogy te is írtad, ez nem is cél.
Egyébként szerintem a menürendszere (a “Start” menüt leszámítva) általában jobb a windowsnak, gondolok itt minden egyes programra, még a Firefoxra is! (Keresd meg a Beállítások menüt a két rendszerben. Már néhány éve Linuxot használok, mégis mindig rossz helyen keresem.) Az OpenOfficeról pedig jobb nem is beszélni. (Bár itt valószínűleg jelentős mértékben szerepet játszik a megszokás is.)
* nulláról indulás
) Pusztán azt mondom, hogy még ha több újdonság is található benne, mint a Windowsban a különbség nem szignifikáns.
ne csak azt vedd figyelembe, hogy a nulláról indult a Linux (én is kipróbáltam még 2001-ben), hanem azt is, hogy másodiknak lenni nagyon könnyű. Lásd a II. VH utáni Japán felemelkedést: megnézték, hogy nyugaton mit dobtak a kukába. Egyébként szerintem a fő érv a nyílt rendszerek gyorsabb fejlődése mellett a számítástechnika fejlődésének a felgyorsulása. Ezt a tempót zárt rendszerben nem tudják tartani. (Lásd: XP)
Még mielőtt nagy anyázást kapnék ezért a bekezdésért, nem azt mondom, hogy nincsenek újítások a Linuxban. (Csak meg kell nézni a gépemet.
* korábbi ismeretanyag
ezt az érvet gyakran hallani, de sajnos nem tudok hinni neki. Miből gondoljuk azt, hogy a világ legnagyobb cégei nem próbálnak építeni a szervezeten belül korábban felhalmozott tudásra? Az való igaz, hogy ez a tudás sokkal egyszínűbb, mint a nyílt forrás, de ez akár még előny is lehet. Mégis hányan, hányszor írták újra a Linux kernelt? Az elmúlt 15 évben két nagy verzió jött ki. Ez gyakorlatilag megfelel a Windows fejlődési ütemének! Mégis milyen többlettudással rendelkezik a nyílt forrás?
egyébként szerintem valóban a nyílt rendszerek fogják uralni a PC-ket is néhány év múlva, de ez nem azért lesz, mert nem lesznek zárt rendszerek, sőt, az is lehet, hogy többségben lesznek. Ellenben el fogják fogadni, hogy egyes területeken nyílt szabványokat kell használniuk, és ilyen értelemeben a nyílt rendszerek uralhatják majd a piacot. Ugyanakkor én tartok tőle, hogy mindig lesz olyan átütő innováció, amelyet zárt rendszerben fognak kifejleszteni. (pl: google és a hatalmas adattára) A hangsúly pedig ebbe az irányba fog elmozdulni, és ez egészen nagy kérdés lehet, ha egyszer arról van szó, hogy még erősebben hálózati szolgáltatások kerülnek egy szűk kör kezébe. Tartok tőle, hogy ebben a szűk körben az Apple és a Microsoft szintén részt kíván venni, és akár jelentős mértékben le is mondanak az operációs rendszerek piacáról, hiszen az üzlet is már területekre vándorol át.
Ezek után majd azért majrézhatunk, mert a zeneszámainkat nem tudjuk majd magunkkal vinni, mert az iPod nem lesz kompatibilis valamilyen Windowsos lejátszóval, a Linuxos program pedig a világ egyes részein illegális lesz. Habár konkrét elképzelésem viszonylag kevés van arról, hogy az adatokat miképpen lehet majd felhasználni, mégis kifejezetten félek ettől a kortól. Ezt a részt majd igyekszem jobban is kifejteni, de könnyen lehet, hogy ez már az összeesküvés-elméletek határmezsgyéje, úgyhogy kéretik megfelelő szkepszissel olvasni!