'oktatás' Category

Marx halott, de Trautmann még mindig él

2006. október 31.
Katt: Közgáz, oktatás
Nincsenek megjegyzések »

A nagy elődök nyomdokaira lépve teljes mellélövés a mikrotanszékvezető legújabb szerzeménye. Információim szerint a mellékelt fájlt, a jövőre induló bachelor képzésben használt tankönyv bevezető fejezetének szánja.

Miután a levél teljesen véletlenül jutott el hozzám, ezért nagyon nem szép tőlem, hogy kiteszem a netre. Ugyanakkor mivel a hazai közgázoktatást nagyban befolyásoló szerzeményről van szó, ezért fontosnak tartom, hogy a szélesebb nyilvánosság is minél gyorsabban kritizálhassa, és szükség esetén felléphessen ellene. Ennek megfelelően csak akkor olvasd tovább ezt a cikket, ha téged nem sért egy nem nyilvánosnak szánt dokumentum nyilvános elérése.

Olvass tovább »

Fizetni kell a tankönyvekért az általános iskolában is

2006. augusztus 25.
Katt: gyurcsány-kormány, oktatás
Nincsenek megjegyzések »

Trychydts írja, hogy nem is olyan nagy gond, hogy a Kormány megszűnteti az ingyenes tankönyvellátást. Némelyik érve valóban nagyon is erős, mint a csúszópénzek megszűnése, a tudatosabb szülői magatartás, aminek eredményeként jobban működhet a használt-tankönyvpiac és jobbak lehetnek a tankönyvek. Ezzel teljesen egyet is értek. Ezen túl Trychydts azt állítja, hogy elegendő a rászorulóknak biztosítani teljeskörű tankönyvvásárlási támogatást.

Szerintem ez nem igaz. Egyrészről tudjuk, hogy a mobilitás az általános iskolán és az óvodán múlik. Ennek eredményeként a tudatosabb szülők (akik jellemzően magasabban
képzettek) jobb könyveket fognak választani gyermekeik iskoláiban (hála néked szabad
iskolaválasztás!). Ez már önmagában a mobilitás ellen hat. Ezen túl viszont én nem hiszem el azt, hogy a támogatás valóban meg fogja találni a rászorulókat, ha megtalálná, akkor miért nem vezetünk be azonnal tandíjat az általános iskolában is?

Persze itt lehetne mondani, hogy nem vagyok konzisztens, hiszen én is támogatom a felsőoktatási tandíjat, és úgy gondolom, hogy ott a rászorulók támogatása járható út. Akkor itt miért nem? Szerintem ezt a látszólagos inkonzisztenciát feloldhatjuk azzal, hogy a felsöoktatási hallgatók jellemzően tudatosabbak a felsőoktatásig el nem jutó hallgatóknál. Ennek eredményeként inkább fogják igényelni a támogatást, és így kevesebbet fog hibázni a rendszer. Sőt — miután nincsen tökéletes rendszer, ezért le merem írni –, még ha ugyanannyit hibázik is a rendszer, akkor is ennek kisebb jelentősége van akkor, ha a diákban már felmerülhet a továbbtanulás gondolata, mint akkor amikor még az a kérdés, hogy meg fog-e tanulni olvasni.

Klinghammer a felsőoktatásról

2006. július 9.
Katt: oktatás
Nincsenek megjegyzések »

Az inforadio honlapján nyilatkozott az ELTE rektora a tandíj hatásairól. Nézzük mit is mond!

Klinghammer István úgy látja: a családok minden eddiginél jobban megfontolják majd, hogy melyik egyetemre íratják be gyermekeiket. Az iskolaválasztásnál a szülők fontos szempontja lehet a tandíj nagyságán túl az, hogy az intézmény piacképes diplomát ad-e vagy sem.

Végre! - gondolhatnánk, csak akkor azt nem értem, hogy ez miért zavarja a rektort? Később megjegyzi, hogy egyes egyetemeket/főiskolákat már ma is kizárnak az állashirdetésekből, és szerinte ez a gyakorlat megszaporodhat. Hát igen, szomorú dolog, ha az ember szar helyen tanul, és végül ezt közlik is vele. Csak azt nem értem, hogy a szar helyek miért szaporodnának. Talán mert fizetni kell értük? Hoppá, ez mintha nem stimmelne, hiszen ha fizetni kell érte és szar, akkor nem szaporodik. Vagy most mi van kedves rektor úr?

Vagy netán azért gondolkodnak majd a családfők és családanyák, mert félnek, hogy fizetniük kell? Az én egyik unokatestvérem azért nem tudott továbbtanulni, mert a felsőoktatás ingyenes volt, ingyenes felsőoktatás mellett pedig sohasem-volt-és-nem -is-lesz pénz szociális alapú támogatásra. Pedig ingyen volt, csak szegénynek már nem maradt volna pénze enni. Bármennyire is furcsa a tandíjjal kombinált szociális segély egy erősen mobilitást segítő intézkedés, és persze lesznek olyanok, akik szívni fognak, mert fizetniük kell majd, de ha ők megtehetik (és végül a diplomájuk után a fizetést is ők teszik zsebre), akkor miért ne tegyék?
A gond azokkal van, akiknek szüksége lesz majd a szociális segélyre, de azt nem fogják megkapni, éppen ezért fontos a teljesítményalapú ösztöndíjakat is felülvizsgálni. Lehet, hogy a fejlesztési részhozzájárulás (magyarul tandíj) elengedése nem elegendő ösztönző!

Szerintem a helyes rendszer az lenne, ahol a szociális segély biztosítja a megélhetést (pl: kollégiumi hely+40-50e Ft/hó), ezek után lenne a tanulmányi ösztöndíj, ami mondjuk ennek a fele lehetne. Ha pedig valaki még a köztársaságit is megszerzi, akkor aranyélete lesz, és még okosodik is!

Ja, és még egy sületlenség: a normatíva féltése. Bocsi, de ha én kifizetem a tanulmányaim költségének egy részét, akkor az állam miért fizessen neked ugyanannyit mint ma? Azért ennyire talán ő sem hülye!