Még ha eddig voltak is praktikus okai a nyílt dokumentumformátum (ODF, open document format) közigazgatásbeli alkalmazásának immár a Microsoft is beadta a derekát, és idővel támogatni fogja azt. Persze ez még hosszú idő, mivel pusztán az Office 2007-es változatába várható, de legalább készül! Sőt, érdekes végre elolvasni az érvelést is, különösen a közgazgatásban:

We’ve had some governments request that we help build solutions so that can use ODF for certain situations

Igen kedves közigazgatás. Kultúrországokban tőled elvárják, hogy nyílt szabványokat használj, mert az jobb a polgárnak. Így ugyanis ő dönthet arról, hogy milyen programmal olvassa a jegyőkönyveket, űrlapokat stb. Illetve biztosítva van, hogy a vakok és gyengénlátók is használhassák a hivatalos anyagokat.

Egyébként a fenti postban van néhány egyéb érdekesség is, például a Microsoft szakít azzal a régi hagyománnyal, miszerint az újabb Office-ok olyan fájlformátumot használnak, amelyet a korábbiak nem tudnak megnyitni. Ezzel is ösztönözve a váltást. Ha majd lesz időm, végiggondolom, hogy miért biztosítják ezt a fajta kompatibilitást. Egy monopólium esetében nem racionális. Lehet, hogy félnek az OpenOfficetól?

Az elmúlt hetekben a neten több izgalmas és szánalmas dolog is történt.

Először is az USA-ban ezerrel folyik a “Net neutrality” (Semleges háló) névre keresztelt vita. Az alapkérdés arról szól, hogy a hálózati szolgáltatók (pl: amerikai Matáv vagyis AT&T) egyes szolgáltatásoknak adhatnak-e nagyobb sávszélességet. A felvetés könnyen megérthető, ha belegondolunk, hogy mennyivel fontosabb egy internetes telefon esetében, hogy minden csomag gyorsan megérkezzen, mint egy egyszerű weblapnál vagy egy e-mail mellékleténél. Ez eddig tök egyszerűnek tűnik. Az ördög viszont itt is részlet. Mint azt Cringerly szépen elmagyarázza a változás hatására azok a szolgáltatások, amelyek nem tudnak fizetni, de jelentős forgalmat bonyolítanak könnyen akár a visszájára is fordíthatják a remélt javulást. Szóval szívás. Persze mindez itt Európában még nem kérdés, egyrészről a kapitalisták is szociálisabbak, másrészről pedig a net is kevésbé elterjedt, de várhatóan előbb-utóbb itt is fel fog merülni a kérdés. Szóval, jó lesz figyelni!

Az elmúlt hetek egy másik izgalmas híre a Microsoft, a változás és a nyíltság. Bill Gates hamarosan visszavonul, és amióta ezt bejelentették 4-5 a nyílt kód irányába tett elmozdulással is előrukkoltak. (Persze azért megijedni nem kell a Linuxnak még hosszú ideig megmaradhat ellenségként.) Például az új Officeban benne lesz egy Creative Commonsos licensz-kiegészítés, így egy gombnyomásra levédhetjük majd irományainkat. Ennél viszont sokkal izgalmasabb, hogy a Microsoft egy jelentős része a jövőben Linux alapú wifin fog kommunikálni. Szerintem kemény.

A harmadik izgalmas téma a szokásos kedvencem: nyílt szabványt a közigazgatásba. Ha minden jól megy, akkor 2007 szeptemberére az összes belga kormányzati szerv át fog állni nyílt dokumentum-formátumra. Az egyik érv, hogy a közigazgatás nem verheti csak azért költségekbe az állampolgárokat, hogy azok hozzájuthassanak a kötelező iratokhoz. Ennek megfelelően olyan formátumot kell használni, amelyhez elérhetőek ingyenes programok is. (A Windowsba épített Write nem ilyen, hiszen a Windows nem ingyenes.)

Időközben itthon nekem csak egy változás tűnt fel. A nol (dühömben nem linkelem be őket) lebutította az rss olvasóját. Mostantól már csak a címek jelennek meg, a bevezetők nem. Akit ez hozzám hasonlóan zavar, írjon nekik MOST! Mindenesetre kapják be. Biztosan zavarja szegényeket, hogy a nem túl izgalmas cikkeikre kevesen kattintanak, aminek következtében esik az oldal látogatottsága. Az persze egészen szánalmas, hogy csak ez a megoldás jut eszükbe. (Vagy inkább jellemző?)

Az Új-Zélandi “Állami szolgáltatások bizottsága” átdolgozta a nyílt forráskód használatára vonatkozó ajánlást, írja a Groklaw. Míg a régi ajánlás a nyílt forrású programokat fertőzőnek minősítette, mára ezeket a félreértéseket sikerült tisztázniuk.

A fő megállapítás az lehet, hogy a közigazgatás nem vállalhatja a forráskód megosztásával járó macerákat, ennek megfelelően a hivatalokon kívül terjeszthető programok lehetőleg legyenek zártak. Ebből következik, hogy a “terjedő” nyílt licenszre épülő programokat (pl: GPL) nem ajánlják közigazgatási használatra.

Ugyanakkor ezeket is szabadon használhatjuk, ha nem kívánjuk megosztani a házon belül módosított programokat.

Az ajánlást érdemes egyúttal összevetni a BBC műsorszorási politikájával. A királyi tv ugyanis igyekszik minél több tartalmat megosztani a neten. E mögött az az ideológia áll, miszerint, amit az adófizetők pénzén készítenek az az adófizetőké.

Kíváncsi vagyok, hogy kicsi hazánk mikorra fog eljutni arra a szintre, hogy a fenti kérdésekkel elkezdjen foglalkozni. Szerintem a két gondolatot igen szépen lehet együtt is alkalmazni, jó lenne itthon is!