'közigazgatás' Category

Tényellentétes érvek és az APEH

2007. március 15.
Katt: BSA, közigazgatás, nyílt forrás
Nincsenek megjegyzések »

Tegnap a Fridi is foglalkozott az APEH-BSA megállapodással. Ezek szerint, habár az APEH csak adózással kapcsolatosan vizsgálódhat, de ugyebár a szoftvervásárlásnak is vannak adóvonzatai, ezért a két szervezet közös célja, hogy illegális drága szoftver helyett legális drága szoftvert használjunk. (Az egyik szervezetnek sem célja, hogy legális olcsó szoftvert használjunk.) Így a jövőben a vállalati adóellenőrzések során együtt fog működni a BSA-val, és ha az adókötezettség vizsgálata során egyéb bűntény is felmerül, akkor az APEHnek kötelezettsége a feljelentést is tenni.

Én itt egy dolgot alapból nem értek. Addig oké, hogy az adózáson keresztül a két szervezet célja összeér. De azt már nem értem, hogy ezt miért kell egy évre kőbe vésni? Mit is nyer itt a BSA? A nyilatkozat szerint gyakorlatilag semmit kivéve az adóellenőrök képzésén keresztül elért megnövekedett eredményességet, hiszen az APEHnek eddig is kötelezettsége volt feljelentést tenni, ha bűntényt vélt felfedezni.

De ez csak az első kérdés volt, a második a szegény lebuktatott kisvállalkozók védekezéséről szól.

Azon gondolkoztam el, hogy védekezhet-e valaki azzal, hogy ő valójában nem csal el adót, akkor amikor lopott szoftvert használ, mert a lopott szoftver alternatívája nem kizárólag a legális drága szoftver, hanem a legális szabad szoftver is. Sőt, valójában sokkal inkább alternatívája! Így a bíróság amikor a büntetés alapját akarja megállapítani, akkor valójában hibásan hivatkozik az illegálisan használt program piaci értékére.

A szoftverrendőrség ténykedése egyébként azért is visszás, mert a BSA tagjai közül sokan éppen azzal értek el nagy piaci részesedést, hogy nem akadályozták meg a termékeik szabad másolását. Ez valójában teljesen egyértelmű, gondoljunk csak bele, hogy kinek volt a leginkább érdeke, hogy az otthoni gépeken is Windowst, Microsoft Officet és a pdf-et használjunk. Ha pedig egyszer otthon ehhez szokik hozzá a felhasználó, akkor az irodában is ezt várja el, ahova viszont már az ellenőr is könnyen bejut.

Új infó: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérésére nyilvánosságra került az eredeti megállapodás, a TASZosok pedig gyorsan elemezték is a szöveget.

A francia parlament Linuxra vált

2007. március 12.
Katt: nyílt szabvány, globál, közigazgatás, nyílt forrás
Nincsenek megjegyzések »

Szerintem ez az első alkalom, hogy nem csak egyes programokat, nem is szervereket, hanem teljesértékű személyi számítógépeket cserél valamelyik európai parlament Linuxra.

Általában nem szoktam egyetérteni a franciák véleményével, igazából most se nagyon hiszem el, hogy valóban váltani fognak, de hiába keresgéltem cáfolatokat, nem találtam.

Egyébként ubuntura váltanak.

Nyílt kód és az EU

2007. január 15.
Katt: nyílt szabvány, közigazgatás, nyílt forrás
Nincsenek megjegyzések »

Az elmúlt napokban több oldal is beszámolt az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányról (angol nyelvű), amely szerint a nyílt forráskódra történő váltás költségmegtakarítással jár. A tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy a váltáshoz kapcsolódó költségek eredményeként rövid távon a költségek növekedésével kell számolni, illetve elképzelhető, hogy az alkalmazottak gagyinak tartják a szabad szoftvereket.

Mindenkinek melegen ajánlom legalább a pusztán 3 oldalas vezetői összefoglalót!
A tanulmányt a maastrichi United Nations University készítette, ami elsőre mindenképpen pártatlanabbnak tűnik a Microsoft által a fentiek ellenkezőjét bizonyítani hivatott “Get the facts” kampánynál.

A fentiek után bennem is felmerült néhány kérdés:

  1. Lesz-e a tanulmánynak bármi foganatja Magyarországon? Miután én jelenleg nagyon bízok az Elektronikuskormányzat Központ tevékenységében, ezért csak remélni tudom, hogy szavuk is van a kormányban.
  2. A fenti ellenérvek másodika a visszájára is fordulhat, ha már egy kritikus tömeg váltott szabad szoftverre.
  3. A Microsoftnak már csak a kapcsolódó termékei miatt sem érdemes elveszítenie az érintett felhasználók jelentős körét, ezt alátámasztja a nemrég beindult tanácsadói üzlete is, ami több nyílt forráskódú vállalkozás alapvető bevételi forrása. Ezek után felmerül a kérdés, hogy netán ő is tovább nyitja-e majd a saját forráskódját? Szerintem először is erre nincsen lehetősége, hiszen a nyílt forráskód egyik jellemzője, hogy így fejlődött ki. Egy hirtelen megnyitott kód valószínűleg sokezernyi eddig még fel nem fedezett biztonsági rést tenne egyértelművé, amivel inkább csak lejáratná magát. Ezzel szemben viszont mindenképpen lehetősége van arra, hogy 1) az alapvető szoftverparkját ingyenessé tegye, 2) felkaroljon egy nyílt forráskódot fejlesztő/értékesítő céget.

A második alternatívával mások a Novell-Microsoft egyezkedést követően már foglalkoztak, ezért itt csak az elsőről szólnék.

Ingyenes használat
Amennyiben az alapvető szoftverke ingyenes felhasználásával képes lenne a Microsoft is átvenni a nyílt forrás költségelőnyt meghatározó jellemzőit (Ez azért az önképzést lehetővé tévő forráskód megléte nélkül igen kérdéses.), akkor egy olyan a felhasználók egy olyan játékot játszanak, ahol mindenkinek megéri váltani, ha a többiek is váltanak. Ebben az esetben viszont a Microsoft is lép, és ingyenessé teszi a saját programjait. Ezeket a programokat viszont a felhasználók már jobban ismerik, így a költséghatékony megoldás az, ha megvárjuk, míg a többiek váltanak, kifizetik az ezzel járó képzési költségeket, majd amikor a Microsoft már váltott, akkor nekünk nem kell semmit sem fizetnünk. Amennyiben tömegesen felismerik az emberek ezt a stratégiát, akkor mindenki a másikra vár majd, hogy kényszerítse ki a Microsofttól a váltást, így végül senki sem fog váltani, és minden marad a mai helyzetben.
Miután azonban a váltás a társadalom egésze számára is előnyös, ezért egy ilyen elmozdulást az államnak is támogatni illene. Így elérhető a fenti (részleges) váltással végződő egyensúly. Ebben az esetben a fő kérdés az, hogy a részleges váltás nem lehet-e a teljes váltásnál is rosszabb, hiszen várhatóan a Microsoftnak továbbra is érdeke lesz a szabványokat csak szóban támogatni. (A nyílt kód esetében a nyíltság miatt erre tendenciaként nincsen esély.)

Tisztaszoftver program

A fenti ingyenes használat eredményeit megpróbálhatjuk megnézni a hazai váltási költségek elemzésével. Miután ma az állam bácsi az adófizetők pénzéből évi 1 milliárdért lehetővé teszi, hogy a felsőoktatásban és a közoktatásban tevékenykedő intézmények és egyének ingyen (1 milliárd forintért) jussanak különböző Microsoft termékekhez, így nálunk gyakorlatilag megvalósul az ingyenes használat. Így itt elvégezhető a fentiek gondolatmenet alapjául szolgáló hipotézis (elegendő-e az ingyenesség vagy nyitottság is kell?) ellenőrzése.

Miután erre időm nincsen ezért csak egy konkrét mondanék. Saját megrendelői tapasztalat alapján bátran állítom, hogy a nyílt kódban történő honlapkészítés olcsóbb a zártnál, még akkor is, ha ehhez nem egy többé-kevésbé kész rendszert szab át/egészít ki a programozó csapat.