Sokak számára a Skype egyet jelent a VoIP-telefonnal. A valóság ennél azért egy kicsit árnyaltabb, de nem sokkal. Először is fontos tudni, hogy sokak szemében a Skype funkciójában nem különbözik az MSN vagy a Yahoo Messengertől, és a Skype felhasználói bázisa messze elmarad az utóbbiak méretétől. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ugyanezek az emberek a Skypeot többnyire VoIP-ra (beszélgetésre) használják, míg az MSN-nel leginkább csak chatelnek. (Mindezt annak ellenére, hogy a legtöbb ilyen chatprogram már akkor nyújtott webkamerás beszélgetést is, amikor a Skype még sehol sem volt. A különbség leginkább a felhasználók hozzáállásában van. Míg a Skypeot a VoIP-pal azonosítjuk, addig az MSN-t, Yahoot, ICQ-t a chattel.)
Ez persze éppen elég is ahhoz, hogy a Skype jövedelmezőbb üzlet legyen. Ugyanakkor a Skype azért közel sem tökéletes. Linux felhasználóként például igencsak megsínyli az ember, hogy még mindig az 1.3-as verziónál tartanak, miközben a Windowsra már a 3.0-t adták ki. Ennek eredményeként például Linux alatt még ma se lehet videókamerával beszélgetni.
Természetesen ez nem a Skype hibája, ők nagyon kedvesen megírják a honlapjukon, hogy a Linux felhasználók közel sem jelentenek akkora piacot, mint a Windows felhasználók, és a fizetőképes kereslet is alacsonyabb, mint az Apple felhasználóinál. Éppen ezért ők nem engedhetik meg, hogy gyorsan fejlesszenek Linux alá is. Ezzel szerintem nincs is semmi gond, bármennyire is nem örülök neki, a Skype akkor teszi jól a dolgát, ha profitot maximalizál, és abba a Linux még nem fér bele.
Az viszont egy másik kérdés, amit sokan válaszul kérnek a Skype-tól, hogy akkor engedje őket hozzá a Linuxos verzióhoz, hadd fejlesszék a rendszert ahogyan általában a nyílt szoftvereket szokták. Ez az a kérdés, amire a Skype ügyfélszolgálata nem igazán szeret válaszolni, de egyébként egy igen egyértelmű nemet mond. Miután a Skype-nak annál jobb, minél többen használják a hálózatát, ezért a hálózat ilyen szintű védelme elsőre talán nem tűnik indokoltnak. Gondoljunk csak bele! Ha megengedem másoknak, hogy az én protokollomat használva fejlesszenek kliensprogramomat, akkor minden Skype felhasználó több embert tud majd elérni, ez a jól ismert hálózati hatás. A Skype azonban mégsem ezt válaszolja, helyette nagyon is véde a hálózatát.
Úgy gondolom, hogy amikor egy hálózat növekedésének a hatásait akarjuk megérteni, akkor különbséget kell tennünk a fizikai hálózatok és a virtuális (internetes) hálózatok között. A lényegi különbség a hálózatok utánozhatóságában, helyettesíthetőségében van. Ha ugyanis a Skype másoknak lehetővé teszi, hogy az ő hálózatára fejlesszenek, akkor egyúttal meg kell adnia hálózatának a működési elvét is. Ez pedig azonnal másolhatóvá teszi a hálózatot. Ezzel szemben, ha egy fizikai hálózathoz hozzáengedünk valakit, attól még a fizikai hálózat továbbra is védett marad, és szükség esetén a kellemetlen (erős versenyt támasztó) szereplőket onnan ki is zárhatjuk.
Vagyis a Skype számára a hálózat védelme valójában elemi érdeke, addig legalábbis az, amíg nem lesz képes már szolgáltatásokkal is magához vonzani a felhasználókat. (Amin egyébként erősen dolgozik is, legalábbis a Windowsos ismerőseim ezt mondják.) Ezek után majd megnyithatja a hálózatát.
Ebből a szempontból még egy érdekes kérdés van, mégpedig az, hogy kik használhatják a Skype-ot. Az elmúlt évben egyre gyakrabban lehetett hallani, hogy a közszférának lehetőleg minden esetben nyílt szabványokat kell választania. Ez azt is jelenti, hogy jelenleg a magyar bürokrácia amikor költségei csökkentése érdekében át szeretne térni VoIP-ra, akkor ehhez nem használhatja az állampolgárai körében legnépszerűbb alkalmazásokat. Ez azonban bizonyos fokig visszaveti az elérhető költség-megtakarításokat, hiszen két egymással inkompatibilis hálózatnak kell elterjednie. (Egyik az állami, másik az “állampolgári”.)
Van-e erre valamilyen megoldás? Természetesen több is van, de ismét a legkellemetlenebb tűnik egyedül elérhetőnek. De vegyük inkább sorra, ami az eszembe jutott:
- Az állam létező szolgáltatók VoIP ajánlatait választja. Ekkor abba a borzasztóan nagy hibába esik, hogy jó eséllyel a szükségesnél hosszabb időre le kell magát kötnie az adott szolgáltatónál, hiszen valószínűleg a hazai szolgáltatók nem ügyelnek különösebben arra, hogy nyílt szabványokat kövessenek, és ezáltal megkönnyítsék a vevőik számára a váltást.
- Kivár. Szerintem ez egy viszonylag jó stratégia. Úgy gondolom, hogy előbb-utóbb a Skypenak egyre kevesebb érdeke lesz a hálózatát zárva tartani, hiszen többnyire különböző értéknövelt szolgáltatásokból fogja finanszírozni magát. Ekkor pusztán a bizalom növelése érdekében is jól jön neki, ha saját protokollját nyílttá tudja nyilváníttatni.
- Egy nyílt protokollt választ, és megpróbálja a állampolgárokat is arra terelni. Bármennyire is erőszakos egy ilyen beavatkozás, véleményem szerint a kivárás mellet még egy a leginkább értelmes. Ezáltal habár a felhasználókat egy (jelenleg) rosszabb szolgáltatásba kényszeríti, de egyúttal elkerüli a kivárás költségeit, és miután nyílt rendszerről van szó, ezért növeli a rendszer fejlődési sebességét is.
