LaTeX

2007. február 27.
Katt: Kedvencek
2 megjegyzés »

A LaTeX egyesek szerint egy fölösleges program, hiszen OpenOffice-szal is lehet dolgozatot írni, mások szerint a LaTeX azonban nélkülözhetetlen, ha sok egyenletet, hivatkozásokat és profi kinézetű dolgozatot szeretnél. Persze LaTeX-et haszálni egy kicsit nehezebb, de ha szükséged van rá/szeretnél megtanulni, akkor a következő programok ebben sokat segíthetnek.
Olvass tovább »

Linux 1. - telepítés

2007. február 25.
Katt: Linux alapok
2 megjegyzés »

Miután az elmúlt időszakban a környezetemben többen is váltottatok Linuxra, és ilyenkor örömömre gyakran az én segítségemet kértétek, ezért most megpróbálom alaposabban is összeszedni, hogy mit-hogyan tud egy átlagfelhasználó megoldani Linux alatt. Olvass tovább »

Net-neturality és anarchokapitalista ismerősök

2007. február 24.
Katt: internet
1 megjegyzés »

Néhány ismerős az inglobwetrust blogján írta, hogy szerintük egyértelműen hülyeség a net-neutrality vita, szerintem nem teljesen. Abban viszont biztosan egyetértek velük, hogy valószínűleg hozzám hasonlóan ők se értik igazán a vita lényegét. :)

Mindenesetre én most úgy gondolom, hogy kicsit messzebb kellene kergetni a lobbikat és a politikusokat, és megkérdezni először a közgazdákat, utána pedig az informatikusokat, hogy mi-merre-mennyi.

A fő probléma először is nem elvi, vagyis schultzeval ellentétben nem az a helyes megközelítés, hogy “a vonaton is van másodosztály, itt miért ne legyen”. Lehet, hogy van aki szerint a vonaton a másodosztály-első osztály megkülönböztetés ugyanis gond, és ezek után ez az érv nem állja meg a helyét többé.

A fő kérdés az, hogy hogyan jobb a fogyasztóknak? Az a jobb, ha az internetszolgáltatók lefölözik a ma még a Google által bezsebelt hasznot, és ezért cserébe a jól fizető ügyfelek még nagyobb sávszélességet kapnak. Negatív olvasatban: csak a jól fizető ügyfelek sávszélességét növelik, még akkor is, ha lenne kapacitásuk általános bővítésre is. Miután hálózati iparágról van szó, ezért ilyen piaci erő, habár nem szükségszerű, de elképzelhető.

Vagy az a jobb, ha a pénz továbbra is a szolgáltatások előállítóinál marad, ami nagyobb eséllyel biztosítja az innovatív szolgáltatások elterjedését. Például a Google és a Skype valószínűleg sokkal lassabban terjedtek volna el, ha a kezdetektől fogva többet kell fizetniük a gyors kiszolgálásért. Ez a Skype esetében gyakorlatilag vitathatatlan, hiszen a semleges hálózatról szóló vita egyik fő mozgatórugója éppen a VoIP. A másik oldalon viszont itt elmondhatjuk, hogy a mai rendszer nagyon gyorsan telítődni fog (jellemzően videóletöltéssel), és akkor úgyse tudunk majd Skypeolni. Mellesleg a semleges háló eltörlése (ma ugyanis ez a status-quo, csak törvények helyett ma szerződések garantálják, és nem egyértelmű, hogy a törvények lehetővé teszik-e az ettől való eltérést) egész biztosan nagyban visszavetné a fájlcserélők működését, hiszen ott senki se tulajdonolja a rendszert, senki se lenne hajlandó fizetni érte.

És ez az utolsó gondolat még tágabb megvilágításba helyezi a net neutrality vitát. Ugyanis, ha az internet ma a Tim Berners-Lee által a kezdetekben elképzelt irányba halad, vagyis szerverek és központi szolgáltatók helyett egy atomizáltan szervezett rendszer jön létre (Valami olyan, mint a piac.), akkor ezt az irányt jó eséllyel ismét megfordítaná a vonal egyik végén a vonalért is fizetni hajlandó szolgáltatót feltételező “elfogult hálózat”. Persze ezen utolsó gondolat szintén nem pusztán elvi, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy ez a decentralizált rendszer “a jobb”.
Végül még egy gyors hivatkozás, aminek a forrását most nem találom, miszerint valamelyik vezető internet-designer (mármint nem designer, hanem mérnök) azt nyilatkozta, hogy a net neutrality valójában csak arról szól, hogy a jövőben kinek legyen több pénze, az internetszolgáltatóknak vagy az interneten szolgáltatóknak. Egyébként semmi se fog változni.