Néhány gondolat Tim O’Reillytől

2007. január 28.
Katt: olvasmány, nyílt szabvány
Nincsenek megjegyzések »

Ma ráakadtam néhány régi Tim O’Reilly cikkre. Gondolom talán másoknak is érdekes lehet.

Az alábbi a Microsoftra vonatkozva hangzik el:
“Given enough developers and a network to connect them, open-source-style development behavior emerges.”

A szerző pedig láthatóan nem hallott még a láthatatlan kézről, egyébként lehivatkozná:
“The architecture of Linux, the Internet, and the World Wide Web are such that users pursuing their own “selfish” interests build collective value as an automatic byproduct.”
Ja, az Internet és a WWW is nyílt kódú (public domain) rendszerek.

Tim O’Reilly a nyílt forrás jelentőségéről

Az alábbi linket a fenti cikk alapján találtam meg, habár akár összeesküvés-elméletnek is tarthatjuk, attól még érdekes.

A Linux szégyene

2007. január 24.
Katt: Gondolat
Nincsenek megjegyzések »

Az előbb unalmamban utánanéztem a Linux kezdetének. Hála a Wikipédiának és a Google Csoportoknak körülbelül 2 percembe telt, hogy ráakadjak a legelső levélre, amelyben Linus Torvalds a köz figyelmébe ajánlotta próbálkozásait.

Ezek után kicsit még olvasgattam a témában, így ráakadtam a Linux kernel eredeti lelőhelyére is. Utána még körülnéztem a szerveren, és így találtam meg az alábbi README fájlt:

This is a Fujitsu-Siemens 450 server with four SPARC64 V processors, 16GB of memory and a fault tolerant EMC FibreCat CX300 fibre channel RAID storage subsystem initially configured with 15 x 300GB FC disks giving about 3TB of storage space for public files.
Operating system is Solaris 10 Unix from Sun Microsystems. We have a 1Gbit/s dedicated connection to Funet which connects at 10Gbit/s level to academic backbone networks like Geant2 and Internet 2. (ftp://ftp.funet.fi/README, kiemelés tőlem)

Azért ez igazán nem szép tőlük! A helyett, hogy büszkék lennének rá, hogy tőlük indult a Linux egy másik Unix-variánst használnak. (Persze biztos megvan rá az okuk.)

Nyílt kód és az EU

2007. január 15.
Katt: nyílt szabvány, közigazgatás, nyílt forrás
Nincsenek megjegyzések »

Az elmúlt napokban több oldal is beszámolt az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányról (angol nyelvű), amely szerint a nyílt forráskódra történő váltás költségmegtakarítással jár. A tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy a váltáshoz kapcsolódó költségek eredményeként rövid távon a költségek növekedésével kell számolni, illetve elképzelhető, hogy az alkalmazottak gagyinak tartják a szabad szoftvereket.

Mindenkinek melegen ajánlom legalább a pusztán 3 oldalas vezetői összefoglalót!
A tanulmányt a maastrichi United Nations University készítette, ami elsőre mindenképpen pártatlanabbnak tűnik a Microsoft által a fentiek ellenkezőjét bizonyítani hivatott “Get the facts” kampánynál.

A fentiek után bennem is felmerült néhány kérdés:

  1. Lesz-e a tanulmánynak bármi foganatja Magyarországon? Miután én jelenleg nagyon bízok az Elektronikuskormányzat Központ tevékenységében, ezért csak remélni tudom, hogy szavuk is van a kormányban.
  2. A fenti ellenérvek másodika a visszájára is fordulhat, ha már egy kritikus tömeg váltott szabad szoftverre.
  3. A Microsoftnak már csak a kapcsolódó termékei miatt sem érdemes elveszítenie az érintett felhasználók jelentős körét, ezt alátámasztja a nemrég beindult tanácsadói üzlete is, ami több nyílt forráskódú vállalkozás alapvető bevételi forrása. Ezek után felmerül a kérdés, hogy netán ő is tovább nyitja-e majd a saját forráskódját? Szerintem először is erre nincsen lehetősége, hiszen a nyílt forráskód egyik jellemzője, hogy így fejlődött ki. Egy hirtelen megnyitott kód valószínűleg sokezernyi eddig még fel nem fedezett biztonsági rést tenne egyértelművé, amivel inkább csak lejáratná magát. Ezzel szemben viszont mindenképpen lehetősége van arra, hogy 1) az alapvető szoftverparkját ingyenessé tegye, 2) felkaroljon egy nyílt forráskódot fejlesztő/értékesítő céget.

A második alternatívával mások a Novell-Microsoft egyezkedést követően már foglalkoztak, ezért itt csak az elsőről szólnék.

Ingyenes használat
Amennyiben az alapvető szoftverke ingyenes felhasználásával képes lenne a Microsoft is átvenni a nyílt forrás költségelőnyt meghatározó jellemzőit (Ez azért az önképzést lehetővé tévő forráskód megléte nélkül igen kérdéses.), akkor egy olyan a felhasználók egy olyan játékot játszanak, ahol mindenkinek megéri váltani, ha a többiek is váltanak. Ebben az esetben viszont a Microsoft is lép, és ingyenessé teszi a saját programjait. Ezeket a programokat viszont a felhasználók már jobban ismerik, így a költséghatékony megoldás az, ha megvárjuk, míg a többiek váltanak, kifizetik az ezzel járó képzési költségeket, majd amikor a Microsoft már váltott, akkor nekünk nem kell semmit sem fizetnünk. Amennyiben tömegesen felismerik az emberek ezt a stratégiát, akkor mindenki a másikra vár majd, hogy kényszerítse ki a Microsofttól a váltást, így végül senki sem fog váltani, és minden marad a mai helyzetben.
Miután azonban a váltás a társadalom egésze számára is előnyös, ezért egy ilyen elmozdulást az államnak is támogatni illene. Így elérhető a fenti (részleges) váltással végződő egyensúly. Ebben az esetben a fő kérdés az, hogy a részleges váltás nem lehet-e a teljes váltásnál is rosszabb, hiszen várhatóan a Microsoftnak továbbra is érdeke lesz a szabványokat csak szóban támogatni. (A nyílt kód esetében a nyíltság miatt erre tendenciaként nincsen esély.)

Tisztaszoftver program

A fenti ingyenes használat eredményeit megpróbálhatjuk megnézni a hazai váltási költségek elemzésével. Miután ma az állam bácsi az adófizetők pénzéből évi 1 milliárdért lehetővé teszi, hogy a felsőoktatásban és a közoktatásban tevékenykedő intézmények és egyének ingyen (1 milliárd forintért) jussanak különböző Microsoft termékekhez, így nálunk gyakorlatilag megvalósul az ingyenes használat. Így itt elvégezhető a fentiek gondolatmenet alapjául szolgáló hipotézis (elegendő-e az ingyenesség vagy nyitottság is kell?) ellenőrzése.

Miután erre időm nincsen ezért csak egy konkrét mondanék. Saját megrendelői tapasztalat alapján bátran állítom, hogy a nyílt kódban történő honlapkészítés olcsóbb a zártnál, még akkor is, ha ehhez nem egy többé-kevésbé kész rendszert szab át/egészít ki a programozó csapat.